Az idei év elő tavaszi túrája Oroszlányból indult, a vasútállomás melletti parkolóból. Tizenkét bringás vágott neki ennek a túrának, abban a reményben, hogy most végre sikerül áthaladni a Horog-völgyön, ami ez idáig autóverseny végett nem volt lehetséges. Oroszlányt elhagyva, beértünk az erdőbe, és enyhén emelkedő úton bringáztunk a dombok és bányatavak között. Harmadszorra mégis csak sikerült, elértük az út legmagasabb pontját, és megkezdtük az ereszkedést a Horog-völgyön keresztül Csákberény irányába. Csákberényt elhagyva rátértünk az Ezerjó borútra, hol megcsodáltuk a rendezett borospincék, és rendezett szőlősorok szépségét, melyek hűen tökrözték az igazi borosgazdák keze munkáját.

Nemsokára megérkeztünk Csókakőre, és egy meredek emelkedő után felelértünk a vár alatti pihenőre. Itt jót pihentünk, majd felfrissülve, feltekertünk a várba. Csodálatos kilátás és fényképezés után, elindultunk egy keskeny nyiladékon keresztül, a visszaútra és azt hiszem, bátran elmondhatom, hogy ez volt a túra legszebb része. Két kilométer mászás után megkezdtük a leereszkedést egy sziklás földúton. Már csak pár két kilométer hiányzott, hogy elhagyjuk az erdőt, mikor az egyik tagunk, eddig még ismeretlen okból előrehajtott, elhagyva a csapatot, és ezzel megszegve az egyik alapszabályt. Sajnos, egy nagy bukás lett a vége, és egy nagy tanulság a többi bringázó részére. Azóta jobban van, de még hosszú ideig nélkülözi a bringázást. A balesetnek köszönhetően módosult a túra vége, kihagytuk a vérteskeresztesi kolostor-rom megtekintését, és 56 kilométer után visszatértünk Oroszlányba. Mindenek ellenére, szép és jó túra volt. A túrán résztvevő Erika, Csoma, S.Pityu, Rudi, Alex, Ervin2, K.Karcsi, Stupel, Gábor, Toma, KareszMaMa és MaMa összesen 660 km tekert le. A túrára elkísért még Kati, Gita, és Placsni, akik a Safety Car szerepét töltötték be.

-MaMa-
Kapcsolódó galéria

Vissza a túranaplóba